Egyiptomi utazásunk alatt biztosan szóba kerülnek az egyiptomi istenek, hiszen a mai napig számos helyen jelen vannak a mindennapokban. A bazárokban a legtöbb ajándék és emléktárgy, papirusztekercs ábrázolja képeiket így érdemes egy kicsit jobban megismerni őket. Az istenek az egyiptomi vallásban a természet erőit testesítik meg és rejtélyesen ábrázolják őket, éppen ezért csak páran viselnek emberalakot. A többségünket állati arccal,testtel rendelkezik, mivel ők sosem fedik fel eredeti természetüket.
Ősi istenségek közé tartozik:
- Aken: az alvilág révésze.
- Amon: a rejtett, egy helyi teremtő istenség, aki később Mutot vette feleségül.
- Amunet: a levegő eredeti istensége, kobraként vagy kígyófejű nőként ábrázolták.
- Anubisz: kutya vagy sakálisten, a balzsamozás, és sírgondozás istene, aki vigyáz a holtakra.
- Anuket: a Nílus folyó istennője, Szatisz gyermeke, az élet és a termékenység adományozója, gazellafeje van.
- Apep (Apofisz): az alvilág gonosz kígyója, Rá ellensége.
- Ápisz: a legelső termékenységi alak, akit később Ptah-hal azonosítottak, később Ozirisszel és Szokarisszal, a halál és az alvilág későbbi isteneivel. Mint Ápisz-Atum, a napkultuszban is jelentős szerepe volt, és napkoronggal jelölték a bikaszarvai között. Az Ápisz bika gyakran egy olyan királyként van ábrázolva, aki a halála után vált istenséggé, utalva egy korábbi szokásra, amelyben a királyt feláldozták.
- Aton: a napkorong vagy gömb, amit IV. Amenhotep (Ehnaton) korában egyetlen istenként imádtak.
- Atum: teremtő istenség, és a lenyugvó nap istene.
- Básztet: a fáraó védelmezője és napistennő, éjjelente a nap ragyog a szemeiben, oroszlánként és macskaként egyaránt imádták, macskafejű nőként ábrázolták.
- Bát: a kozmoszt és a lélek lényegét jelentette, tehénistennő.
- Bes: törpe félisten, a háztartás, a gyermekszületés és a szórakozás védelmezője.
- Geb: a Föld istene, Egyiptom első ura, Nut férje.
- Hápi: az istenség, ami a Nílust személyesítette meg, az élet és a termékenység istene.
- Hathor: az egyik legidősebb istensége, tehénistennő, égistennő, faistennő, aki a fáraó anyja volt, és az univerzumnál öregebb, a biblia aranyborjúja, később a szerelem és a zene istennője.
- Heget: a gyermekáldás és a termékenység istennője, aki a születéskor életet lehel az emberbe, békaként vagy békafejű nőként ábrázolták.
- Hórusz (Héru): sólyomfejű istenség, az ég istene, a háború és a védelmezés istene, többféle formája ismeretes, például Héru, Ízisz gyermeke, Felső Egyiptom fáraóinak istene.
- Ízisz (Ászet): a mágikus erő és a gyógyulás istennője, maga a trón, később Ozirisz felesége és a holtak védelmezője.
- Juszaaszet: minden istenség anyja és nagyanyja, később Atum vagy Atum-Rá „árnyéka”.
- Kefri (Kefra): a szkarabeusz (galacsinhajtó) bogár, a hajnal megtestesítője.
- Knum: teremtő istenség, az áradás istene.
- Konsu: Amon és Mut fia, akinek a neve vándort jelent, ami valószínűleg a hold útjára utal az égen, mert holdistenség volt. Később a gyógyítás istene.
- Kuk – a sötétség megszemélyesítése, gyakran békafejű istenség, akinek a női formája a kígyófejű Kauket volt
- Ma’at – egy istennő, aki az igazság, az egyensúly, és a rend megszemélyesítése, nőként ábrázolták, aki ült vagy állt, és jogart tartott az egyik kezében, és egy ankh-ot a másikban – ő tett rendet az eredendő káoszban, és az univerzum rendjének megtartásáért felelős minden lakójával együtt, megóvja őket attól, hogy visszatérjenek a káoszba
- Mafdet – aki gyorsan szalad, a jogi igazság (végrehajtás) istennője, általában gepárd alakban imádták, de néha macska, mongúz vagy leopárd alakjában is, védelmezett a férgektől, a kígyóktól és a skorpióktól; így a királyi múmiák ágya fölé helyezték
- Menhit – a háború istennője – oroszlán-istennő, később Szekmettel azonosították
- Meretszéger – a királyok völgyének kobra-istennője, néha háromfejű, a piramis alakú hegy megszemélyesítése, ami a fáraók sírjára vigyáz a Királyok Völgyében
- Meszkhenet – a gyermekáldás istennője, és minden ember Kájáért felelős, a lelkének egy darabjáért, és a sorssal azonosították
- Mentu (Montu) – a háború legrégibb istene – nomád istenség
- Min – több különböző formában imádták, de főleg egy férfi emberi alakban, és merev pénisszel ábrázolták, amit a bal kezében tart, és a jobb kezében pedig egy cséphadaró van; az Új Királyságban összeolvadt az alakja Amonnal, Min-Amon-kamutef alakjában, és az oltárát egy pár marhaszarvval koronázták meg
- Mnevisz – Héliopolisz szent bikája, később Rával azonosították, mint a nap-marha istenség sarja, és Minnel is; amikot Ehnaton megtagadta Amont Aton javára, kijelentette, hogy megtartja a Mnevisz imádatot, ami a nappal való megfeleltetéseinek köszönhető
- Mut – anya, és eredetileg a kozmosz ősi tengerének címe volt, a kozmosz anyaképe
- Naunet – az ősi víz istennője, azonos Muttal, és később Nu-val volt szoros kapcsolatban
- Neit – A háború istennője, később nagy anyaistennő – az ősi vizek neve, a teremtés és a szövés istensége, azt mondták a világmindenséget a szövőszékén szőtte
- Nekbet – az egyiptomi keselyű istensége, szárnyaival Egyiptom, a nemesség és a fáraó védelmezője – az anyák anyjaként utalnak rá, aki a kezdetektől létezett, és a világ megteremtője volt, mindig látható volt a fáraó kettős koronájának elején, Wádjettel együtt
- Neftisz – a halál istennője a csörgő (szisztrum) tartója, Ízisz testvére, és Hórusz nevelőanyja, sólyomszárnyakkal bíró nőként ábrázolták, általában a védelmezés egyik erős szimbóluma volt
- Nut – a mennyek és az ég istennője – több istenség anyja, a napé, a holdé és a csillagoké
- Ozirisz (Wezir) – az alvilág istene Hathor és Anubisz után, a termékenység és a mezőgazdaság istene Nut, az égistennő és Geb a földisten legidősebb fia, Ízisz testvére, később férje – Felső Egyiptom korai istene, akinek kultusza az i.e. hatodik századig fent maradt
- Pakhet – aki könnyezik, Szekmet és Básztet összeolvadt megfelelője, oroszlánvédelmező
- Ptah – teremtőisten, az ipar istene is
- Rá – a Nap, teremtő isten – Héliopoliszban (Napváros) kultusza
- Szatisz – egy istennő, aki eredetileg a Nílus folyó áradását jelképezte, ősi háború, vadászat, és termékenységistennő, a Nílus (Anuket) anyja, íjjal és nyilakkal ábrázolták és gazella-, vagy antilopszarvval, néha tollas koronával
- Szekmet – a rombolás és a háború istennője, az oroszlán, Rá megszemélyesített arca, a fáraó védelmezője, napistenség később Harhor egyik arca
- Szeker – a halál istene
- Szelket – skorpióistennő, a mágia istennője
- Szobek – a Nílus krokodilistensége
- Szet – a vihar istene, később a gonoszság és a sivatag istene, Felső Egyiptom védelmezője, káoszisten – nincs egy különálló állat, ami megszemélyesítené őt, de több állat jellemzőiből álló istenként ábrázolták
- Szesat – az írás, a csillagászat, az asztrológia, az építészet és a matematika istene, írnokként ábrázolták
- Su – a szél vagy a levegő megszemélyesített alakja
- Taweret – a terhes nők istennője, a gyermekáldás védelmezője
- Tefnut – istennő, az eső, a felhők, a nedves időjárás istennője, macskaként, néha oroszlánként ábrázolták
- Thot – a Hold, a rajzolás, az írás, geometria, bölcsesség, gyógyászat, zene, csillagászat, mágia istene; gyakran íbiszfejjel, vagy lúdfejjel ábrázolták
- Wádjet – istennő, alsó Egyiptom kígyóistennője, kobraként ábrázolták, Egyiptom és a fáraó védelmezője volt, a fáraó koronáján mindig ábrázolták; később Nekbet képével egyesült, miután észak és dél egyesült; más szimbólumai: szem, kígyó egy boton
- Wepwapwet – felső Egyiptom sakálistene
Számos Istenséget állat képében is imádtak:
Ptah – bika
Básztet – macska
Thot – íbisz
Amon – kos
Hórusz/Rá – sólyom
Anubisz – sakál
Szobek – krokodil
Hathor – szarvasmarha
Szekmet – oroszlán
Nekbet – keselyű
Ejo vagy Wádjet – egyiptomi kobra
Khepri – szkarabeusz (galacsinhajtó) bogár,
Geb – egyiptomi liba
Forrás: http://otosomlesztoribol.blog.hu/2010/11/14/az_okori_egyiptomi_istensegek_listaja