Kairó helyén lévő első település i. e. 6. század végén még perzsa uralom alatt állt. A Ptolemaioszok uralma alatt a folytonos háborúk következtében elpusztult apró város helyén később új település épült, mely Babilon (Babylon) néven vált ismertté. Később ez a város a római fennhatóság alatt jelentős erődítménnyé nőtte ki magát. Az arabok 639-től fokozatosan elfoglalták, és végül Amr ibn al-Ász vezetésével 641-ben végleg meghódították Egyiptomot . Amr ibn al-Ász alapította meg a mai Kairó déli részén lévő Fusztát városát 643-ban, amely sokáig a tartomány központja és az észak-afrikai expanziós politika kiindulópontja volt. Ezt a várost illetik Ó-Kairó néven. A történet szerint a lerombolt Babilon falai előtt felállított vezéri sátor körül jelölte ki a jövendő város helyét, s mivel az el-Fusztát „sátrat” jelent, ezért innen ered az elnevezés. A hatalmi harcok következtében a 8. század közepén al-Fusztát az Abbászidák kezére került, akik északkeleti irányban tovább bővített várost így kiépítve egy nagy katonai tábort. Innentől a város nevét al-Aszkarra („tábor”) változtatták. A 9. században az Abbászidák pénzért bérbe adták Egyiptomot a törököknek. Az első, 868-ban önállósodó tudó emírdinasztia, a Túlúnidák alapítója Ahmed ibn Tulún a régi várostól északra kezdett nagyarányú építkezéseket. Majd hatalma megszilárdítása érdekében 30 000 fő befogadására alkalmas katonai tábort is létesített. Az új főváros az al-Katái („őrség”) nevet kapta. Bár a Túlúnidák 905-ös bukásakor központjuk nagyrészt lerombolták, hamarosan újra benépesült, melyet Kairó később bekebelezte.
Gauhar esz-Szakali, a Fátimidák hadvezére alapította magát Kairót , amikor 969-ben elfoglalta az Ihsídida emírektől Egyiptomot. A város új neve ekkortól lett al-Qahira (Kairó). A város nevének az al-Qahira névnek két magyarázata is van: az egyik szerint a győzedelmes hadvezérről, a másik szerint pedig a Mars bolygóról (melyet arabul al-Qahirának, azaz „győzedelmesnek”, „győzelemhozónak” neveztek) kapta a nevét. A Tunézia területén székelő Fátimida kalifák is hamarosan ide tették át központjukat, melyet később az Ajjúbidák és a mamelukok is tovább örököltek.
1517. április 13-án az Oszmán birodalom része lett Kairó, mint vilajet székhely. Napóleon 1789. július 24-én foglalta el a várost seregei élén, de végül 1801. június 18-án a törököknek sikerült visszafoglalniuk a várost. Mohamed Ali és utódai végül itt rendezték be központjukat. 1882-ben Egyiptom brit fennhatóság alá került. 1922. február 28-án Kairó lett a független Egyiptom fővárosa, amely Nasszer köztársasági puccsa (1952) után is meg tudta őrizni szerepét.
Ritka hogy egy ország ilyen teljes mértékben alávesse magát egyetlen város uralmának. A politika, az üzleti élet, a média és a kultúra a főváros határain túl csak elszórtan képviselteti magát. Más város csak idegenforgalmi szempontból jön komoly számításba. Elég árulkodó, hogy egyiptomi nyelven Kairónak és Egyiptomnak ugyanaz a neve: Maszr.
Kairó napjainkban mintegy 450 km2 területen fekszik, és ez alig haladja meg New York méretének a felét, mégis kétszer annyi lakosa van. Számuk szinte napról napra nő, amint egyre több fellah – vidéki földműves – áramlik a városba, hogy magasabb jövedelmet remélve megpróbáljon javítani életén. Az is tény, hogy a kairóiak tovább élnek, és itt sokkal alacsonyabb a gyerekhalálozás aránya, mint vidéken.
Kairó – mint Umm ed-Dunia, vagyis a Világ Anyja – mindig sokkal több külföldit fogadott be, mint amennyit megengedhetne magának. A XIX. században és a XX. század elején a város az európaiak és az amerikaiak enyhe éghajlatú téli üdülőközpontja volt. Manapság a Perzsa öböl lakói menekülnek ide nyaranta a szaudi vagy a kuvaiti hőség elől. Kairó az ő szemükben az arab Hollywood és New York egy helyen. Utcáit és tereit jól ismerik a számtalan mozifilmből, utcai dialektusát és zsargonját pedig Bagdadtól Rijádig mindenhol utánozzák. A Perzsa öbölből évente közel egymillió arab foglal lakosztályt vagy vesz ki egész emeleteket a szállodákban, hogy átadja magát a színházi komédiák, a filmek, az éjszakai klubok és a kaszinók élvezetének, az eritreaiaknak, a szudániaknak és az etiópoknak pedig – akik diákként vagy vendégmunkásként tartózkodnak itt, illetve az afrikai háborúk elől menekülnek – az egyiptomi főváros a legnagyszerűbb városi élmény.
Ami napjaink idegenfortgalmát illeti, Kairóban sok látnivaló akad, amely ugyanolyan csodás, mint a piramisok vagy az Egyiptomi Múzeum. Például a városban számos színház, opera és koncertterem található. A Khedivial Operaházat 1869. november 1-jén adták át, ám 1971. október 28-án leégett, ezután Kairó közel két évtizedig maradt operaház nélkül. Az új Kairói Operaházat 1988-ban adta át Hoszni Mubárak elnök. Az új épület japán tőke bevonásával épült, ezzel is megerősítve a két ország közötti együttműködést és a barátságot.
Kairóban található többek között: Egyiptomi régészeti múzeum, Gíza palota, Egyiptomi és iszlám múzeum, Kocsimúzeum, Kopt Múzeum, Katonamúzeum, Állami Vasúti Múzeum, Az Iszlám Művészet Múzeuma.
Szintén itt található még:
- Az Abdin Palota, ami ma a köztársasági elnök hivatala.
- Az Abu Szerge-templom az ország egyik legrégibb temploma, az 5. században épülhetett. A legenda szerint Jézus Krisztus és családja itt bújtak Heródes elől egy barlangban, ami ma kripta. Az
- El-Azhar-mecset: Kairó egyik legrégebbi mecsetje 971-ben épült. Emellett a világ legrégebbi egyeteme, ma pedig a teológiai oktatás központja. Mivel már többször újjáépítették és felújították, több stílus jegyeit viseli magán.
- A Bayt el-Suhaymi (régi kereskedőház): A török időkben a ház egy kereskedőé volt. A házban minden eredeti, a bútorok, a szobák, a hárem, a kápolna, a fürdő és az ebédlő.
- A Ben Ezra-zsinagóga: Egyiptom legrégebbi zsinagógája. Helyén egykor templom állt, ezt alakították át zsinagógává.
- A Kairó torony: Gezira szigetén áll, 187 méter magas. Tetejéről páratlan kilátás nyílik a városra.
- A Citadella: egy erőd, melyet 1176-ban építtetett Szaláh ed-Din. 1849-ig (Mohamed Ali halála) az összes egyiptomi uralkodó itt élt.
- A Bijou-palota: Mohamed Ali építette. Jelenleg múzeum, mely ruhákat, bútorokat és festményeket mutat be.
- A Mohamed Ali-mecset: Kairó egyik legkülönlegesebb mecsete. Az épület ugyanis az isztambuli mecsetek mintájára készült. Belseje hatalmas, csodálatosan van díszítve. Jobb oldalán nyugszik Mohamed Ali.
- Az Ibn Túlún-mecset, egykor Egyiptom kormányzója volt. Minaretje csigalépcsős. A mecset Kairó legszebb épülete.
- A Qájtbáj-mauzóleum, a Keleti Temetőben áll, amit a helyiek Halottak Városának neveznek. Több nagy szultán nyugszik itt, köztük van Qájtbáj is, akinek mauzóleuma 1474-ben épült.
- A Haszán szultán-mecset, Kairó legszebb mecsete.
- A Báb Zuvelja (kapu): A középkorban Kairót 60 kapu vette körül. Ma már csak 3 áll. Báb Zuvelja a déli kapu, egykor kivégzések helyszíne volt. A római erődből ma már csak két torony és egy falrészlet áll. Az erőd i. e. 30 körül épült. A fal egykor az egész kopt Kairót körbevette, de a britek lerombolták a 19. században.
- A Szűz temploma (El-Muallaqa-templom): A templom nagyon régi, még a 7. században készült. Faragott márvány szószéke, Szűz Mária és Jézus, illetve Szent Márk ikonja szép látványt nyújt.
- És végül, de nem utolsó sorban a Szolimán kalifa nilométere Roda szigetén.