A karnaki templom az ókori Egyiptom egyik legimpozánsabb templomegyüttese, a világ egyik legnagyobb ókorban is használt vallási helyszíne. Egyiptom turista látványosságai közül csak a piramisok képesek több látogatót vonzani. 1.000.000 négyzetméteren terül el és három nagy, jól elkülöníthető templomkörzet alkotja, illetve több kisebb templomot is magába foglal. A három fő templomkörzetből a legnagyobb az Ámon-Ré főistené, délebbre Mut Istennő temploma áll, aki a felesége Ámon-Rének, északra pedig Montu Holdistennek a temploma lelhető fel.
Az építkezésben körülbelül 30 Fáraó vett részt kisebb-nagyobb módosításokkal, több mint 1000 éven keresztül. A templom a mai nevét al-Karnak nevű faluról kapta, amely mellett a templom volt található. Mivel a templom területe kétszerese a falu területének, ezért a Karnak szó, ma már nem a falut, hanem inkább a templomot jellemzi. A karnaki templom a Nílus jobb partján áll (attól pár száz méterre), kb. 2,5 km-nyire északra a luxori templomtól. A két templom között lévő terület mára már teljesen beépült.
Ámon-Ré temploma
A turisták többnyire szinte csak az Ámon-Ré templomot látogatják. Ennek több oka is van, egyrészt itt van a legtöbb látnivaló, másrészt olyan nagy területen fekszik, hogy ennek a megtekintése is sokkal több időt vesz igénybe, mint amennyit egy átlag turista rá tud szánni. Az összes templom körzet megtekintése csak ínyenceknek, ókori Egyiptom fanatikusainak való. Arról nem is beszélve, hogy a külső templomokban gyakoriak az újjáépítési munkálatok, ezért azok látogathatósága erőteljesen korlátozott.
Ámon-Ré temploma két fő tengelyre épült fel. Eredeti és egyben a hosszabb tengelye a kelet-nyugati irányú illetve a második tengely déli irányba Mut templomkörzete felé mutat. A templomnak összesen tíz pülónja van, a kelet-nyugati tengelyen összesen hat darab helyezkedik el, míg az észak-déli tengelyen a maradék 4 található. A templom – teljesen logikusan – belülről kifelé bővült, így a legrégebbi építmények a templom közepében találhatóak, így tehát a külső építmények a legfiatalabbak. A legkorábbi részek az i.e. XV. század elején épültek, I. Thotmesz megbízásából (4. és 5. pülónok). A legkülső, 1. pülónt – ezzel találkozik elsőként az idelátogató érdeklődő – a XXX. dinasztiabeli Nahthórhebit építtette az i. e. IV. században.
Az első pülónon bejutva a templomba, egy 84,12×99,4 méter területű udvarba jutunk, az eredeti formáját közel 1000 év alatt nyerte el. Az udvar a második pülónig tart. Ott kezdődik a híres nagy oszlopcsarnok.
Számomra az ókori Egyiptom máig is fennmaradt építményei közül az egyik legimpozánsabb hely a karnaki templom nagy oszlopcsarnoka, ahol órákat tudnék eltölteni.
Az oszlopcsarnok a 2. és 3. pülónok között terül el és a közepén halad át a templom keleti-nyugati tengelye, melyet 12 darab 22 méter magas oszlop határol. A templom hatalmas oszlopcsarnokában 134 papiruszoszlop áll, melyek kb. 15 méter magasságúak. A csarnok oszlopai papiruszmocsarat jelképezhettek; oszlopai eredetileg tetőt tartottak, melyek mára már szinte teljesen megsemmisültek a legtöbb ókori egyiptomi temploméhoz hasonlóan. Az oszlopok között Fáraók és Istenek szobrai álltak.
A csarnok építését III. Amenhotep már nem fejezhette be, így azok díszítését már a következő dinasztia uralkodói, I. Széthi és fia, II. Ramszesz fejezték be. Ramszesz, szokásához hívén, saját érdemei kiemelésére a kádesi csatára utaló jelenetet vésetett a csarnok külső falára. Ezzel a domborművel, több ókori egyiptomi templomnál is találkozhatunk.
A 4. pülón előtti részen indul el az Ámon-Ré templom észak-déli tengelye, mely a Mut körzet felé tart. Ezen a tengelyen haladva Mut templomkörzete felé, a hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik pülónt keresztezi a látogató. A 7. pülón és a főtengely között lévő területen – udvarban – leltek rá 1904-ben egy olyan rejtekhelyre, az úgynevezett karnaki rejtekhelyre, melyből kb. 20 000 szobrot és sztélét rejtett. A sztélék, azok a „lapos” kőtáblák, melyek szinte a legfontosabb információkat rejtik számunkra. Olyanok, mint egy ókori „hírmondó/emlékmű”, ezeken foglalták össze egy bizonyos dologról szóló információkat. Az észak-déli pülónokat, napjainkban igyekszenek visszaépíteni az eredeti állapotukba.
A Szent-tó, az a hely a karnaki templomban, mellyel minden idelátogató találkozik.
A Szent tavat az ókori egyiptomi papok, nem fürdésre használták, sokkal inkább szertartásokhoz illetve rituális tisztálkodáshoz. A Szent-tó nyugati oldalán található a híres és hatalmas szkarabeuszszobor, melyet a legenda szerint, hétszer kell körbejárni és közben egy kívánságot mantrázni. A szoborhoz tartó Istenség pedig teljesíti a kívánságot…
Mut templomkörzete
A templom körzet nagysága: kb. 250*350 méter és Mut Istennő tiszteletére emelték ezt a templomot, melyen kívül több építmény is található volt. Ezekből a legjelentősebb, amit elsőként kell megemlítenünk a Honszupakhred temploma. Sajnos III. Ramszesz temploma, mára már csak igen romos állapotban maradt fenn. A XXV. és XXVI. Dinasztiák korában néhány kisebb kápolna is épült.
A Mut-templom leginkább az Újbirodalom korában épült, de a templom építkezései egészen a Ptolemaida korszakig folytatódtak.
Ebben a templomban található az ókori Egyiptom legnagyobb máig is fennmaradt Szent tava, az Iseru tó. A tó mai létezését is annak köszönheti, hogy nagy valószínűséggel egy vízfelszín alatti forrás táplálja.
Építkezések és az építmények helyreállító munkálatai még a Ptolemaiosz-korban is folytatódtak, de az 1. században azonban ennek a területnek a jelentősége rohamosan csökkenni kezdett. Ahogy az Mut Istennő kultusza teljesen megszűnt, egy falu kialakulásához rengeteg építőanyagot hordtak el a templomból.
Montu templomkörzete
A karnaki templomkörzetek közül ez a templomkörzet a legkisebb.
A templomkörzet Ámonétól északi irányban található. A templomkörzetben Montu templomán kívül egyéb más kisebb templomok is fellelhetőek, többek közt Maat Istennő tiszteletére emelt templom is. A falakon kívül épült fel I. Thotmesz kicsi temploma és egy Ozirisz tiszteletére létrejött kápolna is.
A templomkörzet falát III. Ptolemaiosz építtethette, hiszen a templomkörzet falának nagy kapuján az ő és fia, IV. Ptolemaiosz neve áll. A kapu nem kicsi, hiszen magassága 18,75 méter, szélessége pedig 10,96 méter. A kapu nagy hasonlóságot mutat a Honszu templomban található kapuhoz, de ez a kapu négy regiszterre van bontva. A kétoldali díszítése a Fáraót ábrázolja, a Nílus felé eső részen a Fáraó Alsó-Egyiptom koronáját viseli, míg a keleti részén pedig Felső-Egyiptom koronáját viseli. A felső részen pedig a triádot, akiknek tiszteletére ez a templom megépült.
Amennyiben Egyiptomban járnak ezt a templomot ne hagyják ki a látnivalók közül. Legkönnyebben a nílusi hajóutak alkalmával érhető el, de bármelyik utazásunk során megtekinthetik, melyek elérik Luxort….