Reading Time: 5 minutes

” Víz! Se ízed nincs, se színed, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy. “

Antoine de Saint-Exupéry

Március 22. a Víz Világnapja van.

Egyiptom, a Nílus ajándéka…Hérodotosznak a mára már szinte közhellyé vált mondata több ezer év után is ugyanannyira igaz. Az ország leghíresebb és legfontosabb víze mellett azonban több említésre méltó “szereplő” van, ha Egyiptom vízrajzát nézzük, a teljesség igénye nélkül.

Nílus

Neve az ókori Egyiptomban Hápi volt. Éves áradását Hápi isten személyesítette meg, aki női és férfi attribútomokat egyaránt magán viselt. Iszapjával megtermékenyítette a folyópartot, lehetővé téve az egyiptomiak számára az élelmiszerek termelését. Korsóiból öntötte a Nílus vízét, az emberi tekintetek elől elrejtve, egy barlangban lakott krokodik istenekkel és béka istennők háremével. Az egyiptomiak a Nílus áradásakor Hápi Istent ábrázoló szobrocskákat dobáltak áldozatként a duzzadó vízbe, mely magát az életet szimbolizálta Egyiptom népe számára. Őt gyakran kék színben, nagy pocakkal és női mellekkel ábrázolták, fejfedőjét általában papirusz és lótusz díszíti, kezében pedig a természet adta ajándékokat tartja.

Hápi Isten

A Nílus a Föld leghosszabb folyója, hossza kb. 6800 km, útja során tizenegy ország területén halad keresztül. A Níluson található a világ egyik legnagyobb vízerőműve az Asszuáni gát. Két fő forrásága van, a Fehér-Nílus és a Kék-Nílus. A Nílus középső szakaszának szűkületei és zuhatagos részeit nevezzük kataraktáknak, ezekből egy található Egyiptomban, Asszuántól délre.

A Nílushoz számtalan mitológiai történet kapcsolódik, ám emellett a tudomány számára is fontos volt, hiszen az ókori egyiptomi naptár a folyó járásán alapult. A folyó szintjének mérésére szolgál az úgynevezett “nilométer”, amely egy homokkőből épült, több méteres átmérőjű lépcsős építmény. Ilyet láthatunk Komombóban, Elephantine-szigetén, de néhány éve Luxorban is feltártak egyet a Szfinxek útjának építése közben.

Nilométer

A Nílusban több, mint 120 halfaj él és a folyóról sok állatfaj kapta már a nevét, többek között a nílusi krokodil, a nílusi lúd és a nílusi víziló is.

Egyiptom mai vízellátásának közel 90%-át a folyó adja.

Nasszer-tó

Az első asszuáni gátat 1898-1902 között az angolok létesítették, azonban ez az öntözés igényeihez kevésnek bizonyult így az évek során többször is magasították. A népesség növekedése miatt az 1940-es években új gát építése mellett döntöttek, de a gát építése húsz évvel később, 1960-ban kezdődött el szovjet gazdasági és műszaki támogatással. Az 1971-ben felavatott gát fölötti víztározó a világ egyik legnagyobb, ember által létrehozott tava. A Nasszer-tó 5250 négyzetkilométer területű, 550 kilométer hosszú és néhol 35 kilométer széles, 132 köbkilométernyi vizet raktároz. A tó csak 1976-ra töltődött fel teljesen, az elárasztott területről százezer embert kellett kitelepíteni, a víz alá kerülő műemlékek megőrzése érdekében nemzetközi leletmentő expedíció és ásatás indult számos ország részvételével. 24 nagyobb ókori műemléket vittek új helyre (négyet a mentésben részt vevő országok múzeumaiba), a legnagyobb technikai bravúr a 3200 éves két sziklatemplom áthelyezése volt messze délen, Abu Szimbelben.
A gát és a víztároló véd az árvizektől és a szárazságtól, lehetővé teszi az öntözött területek időszakos ingadozásoktól mentes vízellátását , célja a folyam áradásainak szabályozása és elektromos áram termelése.

A Nasszer-tó egyike a legjobb horgászhelyeknek, összesen harminckét különböző halfaj található itt: tigrishalak, nílusi sügér, tilápia fajok, harcsák és a legendás óriás vundu.

Nasszer-tó

Siwa-oázis

Egyiptom északnyugati részén a Líbiai sivatag közelében található az ország legtávolabbi oázisa. Az itt található több mint 200 forrás között van sós, édes, forró és hideg vizű is. A források egy részét gyógyászati célra használják.

Sós tavak Siwa oázisban
Forró vízű forrás a sivatagban

Fajjum-oázis

A Kairótól kb. 80 km-re található oázis területén volt az ókori krokodilistenség, Szobek kultikus központja. Itt található a Qarun-tó és a kicsivel lejjebb a meghökkentő Wadi El Rayyan vízesés is.

Qarun-tó
Wadi El Rayyan vízesés

Vörös-tenger

A világóceánok ékköve, a végtelen homokpusztaságok közé ékelődö Vörös-tenger egy valódi korallparadicsom. A tengerpartja minden évben többezer turistát vonz a Világ minden részéről, a búvárok számára pedig egész évben egy tökéletes célpont. Hurghada, Sharm El Sheikh és Marsa Alam a legnépszerűbb üdülőparadicsomai az egyiptomi oldalon.

A Vörös-tenger területe körülbelül 450 000 km², mintegy 1900 km hosszú, 300 km széles. Legnagyobb mélysége 3039 méter, átlagos mélysége 500 méter. Hogy miért is vörös a Vörös-tenger? Több különböző elmélet is van az elnevezésről, az egyik például az, hogy a víztömeg partvidékét határoló kopár hegyekről kapta a nevét, ahogy napnyugtakor vöröses színben játszanak a sziklák és ezt tükrözi vissza a vízfelszin. Egy másik elmélet szerint az “algavirágzás” az oka, amely során néhány időközönként egy baktériumtörzs egyedeinek ideiglenes, robbanásszerű túlszaporodása okozza a víz elszíneződését. Az elnevezése egyébként az ógörög Erüthra Talassza szóból származik, ami konkrétan Vörös-tengert jelent. Hérodotosz és néhány ókori görög klasszika értelmezése szerint szokás volt az égtájakat színnel is jelölni, így a fekvésére és a forró sivatagokkal ölelt környezetére utalva a vörös szót használták. Mindegyik verzióban van valami, lehet választani.

Vörös-tenger korallzátonya

Földközi-tenger

Földközi-tengerrel határos partszakasza Egyiptomnak kevésbé népszerű a magyar turisták körében. Az ókorban fontos közlekedési térségnek számító tenger azonban ma már nem csak a kereskedelem miatt fontos Egyiptom számára. Rengeteg beruházás van megvalósítás alatt napjainkban El Alamein városában, az üdülőövezetek azonban inkább a helyi lakosok által használtak. A partszakasz legnagyobb városa Alexandria, amikor felfefedezték az ókori városrész víz alatti romjait, a búvárok érdeklődésének középpontjába is került. Az alexandriai maradványok mellett a várostól nyugatra levő roncsok merülését kínálják a búvároknak, amelyek El Alamein közelében süllyedtek el a második világháborúban. Szintén merülhető Napóleon hajóhadának maradványa is, illetve egyéb ókori kikötővárosok romjai. Az időjárás gyakran szeles, de ennek ellenére egy megfelelő hotel kiválasztása esetén tökéletes célpont lehet például Marsa Matrouh üdülőváros is. Hófehér, finomhomokos tengerparti szakaszaival nem véletlenül volt Kleopátra kedvence.

Marsah Matruh tengerpartja

Óvjuk, vigyázzuk vízeinket, hogy még sokáig éltethessenek minket!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük