A Sham El Nessim vallási hovatartozástól függetlenül ma az egyik legjelentősebb nemzeti ünnep Egyiptomban.
Az elnevezés szabad fordításban annyit jelent, hogy ” a szellő szimatolása”, ez a kifejezés bár különösen hangzik, de nekem azt jelképezi, amikor mi azt mondjuk, hogy: tavasz illat van.
Az ünnep egészen a fáraókori Egyiptomba repít minket vissza, ahol valójában ilyenkor a tavasz kezdetét ünnepelték a tavaszi napéjegyenlőség idején. A Nílus áradását ünnepek és fesztiválok kísérték, ahogy a természet ébredezett és új életre kelt.
Később a kopt keresztények a keresztény húsvéttal megegyező időpontban ünnepeltek Egyiptomban, majd évekkel később a muzulmán vallást képviselők is ünnepként, a tavasz eljöveteleként tekintettek erre a napra. Mostanra már bőrszíntől, vallástól, nemtől, kortól függetlenül az egyiptomiak együtt ünnepelnek az utcákon.
Hogyan zajlik az ünnep Egyiptomban?
A hagyomány szerint az ünnep a kopt húsvét másnapján kezdődik. Az egyiptomi családok ilyenkor kivonulnak a szabadba, összegyűlnek a parkban piknikezni, elmennek az állatkertbe vagy a Nílus partján sétálnak. A gyerekek színes lufikkal a kezükben vonulnak, de virágokkal díszített pálmaágakat is láthatunk.
A tojásfestés Egyiptomban is hagyomány
Nem csak színezik és különböző mintákkal díszítik a tojásokat, hanem vannak akik a kívánságaikat írják rájuk. A feliratozott tojásokat kosárba téve kiakasztják a fákra vagy a ház falára, abban a reményben, hogy Isten látja és valóra váltja a kívánságokat.
Mi kerül az ünnepi asztalra?
Hal
A Nílusnak köszönhetően a hal mindig is fontos alapanyag volt az ókori egyiptomi konyhában. A folyót a bőség és termékenység jelképeként Ízisz Istennővel is társították, így a benne élő halacska az örömöt, a szerencsét, a bőséget és a jólétet szimbolizálja. A hal az ünnepi asztal fő fogása, a tradícionális ünnepi fogás neve: Feseekh. Leggyakrabban szürke márnából készítik el, a halat fermentálják, sózzák és napon szárítják. Citrommal és hagymával tálalják.
Hagyma
Az ókori egyiptomiak számára a hagyma az örök életet szimbolizálta, ezért nem csak a fáraók temetkezésekor helyezték el azokat a sírokba, hanem imádat tárgya volt a mindennapjaikban is.
Saláta
Mi a salátát csak egy finom vitaminforrásnak tekintjük, azonban az ókori Egyiptomban afrodiziákumként fogyasztották. Mivel Min, a férfiasság és a nemzőerő istene imádta a salátát, így az egyiptomiak mindig is a termékenységgel társították.
Tojás
A tojás az élet ujjászületésének, termékenységének legősibb jelképe. A születés, a teremtés szimbóluma, így nem hiányozhat az ünnepi asztalról, ahogyan nálunk sem.
Az ételeket hagyományosan egyiptomi kenyérrel, azaz aish baladi-vel fogyasztják.
Áldott napokat kívánunk a tavasz ünnepéhez!